Tegnap elvonatoztunk Földvárra, egy új játszóteret felfedezni, lángost enni, kikötőt üdvözölni, ma pedig Siófokra utaztunk régi gőzöst mászni, átépített főteret megnézni, vendéglőben enni. Mire már ágyba tereltem itthon őket, Döme közölte, hogy unja már Szemest, mert itt nem lehet semmit sem csinálni. Na, itt fordultam ki a szobából. Döme pedig a nagy csendre való tekintettel elaludt a kicsikkel együtt. Én meg jól kidühöngtem magam, meg persze remek fogadalmakat is tettem, amikről azóta már rég letettem, úgyhogy most már felébredhetne, mert folytatnám az elkezdett mesét, és mennék egyet bicajozni is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése