Reggelre virradva megérkezett hozzánk a karácsony: Döme hajnali ötkor dörzsölgette a szemét, mert azt hitte, álmodik. Hétkor hat lóval sem lehetett volna visszatartani, hogy a testvéreit fel ne ébressze, persze nem is kellett nekik kétszer mondani, hogy ki az ágyból. Bontottak, játszottak, ragyogtak. A mesekönyvek hosszú időre felfrissítik a délutáni és az esti meséket. (Meg a reggelieket, a deélelőttieket, a délutániakat, a késő délutániakat....) A szaloncukor rohamosan fogy a fáról, míg teljesen el nem fogy, addig Benedek fő étkezése marcipánból fog állni.
Így álltunk éjfél körül:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése