2011. április 14., csütörtök

Napról napra



Kár, hogy olyan gyorsan múlnak a hetek. Benne maradnék szívesen ebbe a csendes, tavaszi várakozásba. A következő nap ígéretével, az elmúlt nap békéjével.
Bejegyezte: dátum:
Címkék: ,

2 megjegyzés:

  1. [Ada]2011. április 15. 15:40

    Érdekes, de nekem tuti nem a csönd és a béke szavak jutnak eszembe egy gyerekekkel töltött nap után.

    VálaszTörlés
  2. Mimi2011. április 15. 16:29

    hja, ez a délutáni alvás előnye. csendes pillanatokban minden kicsit szebb, mint amennyire valóban az.

    VálaszTörlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)